Anyák hangja rovatunk azért jött létre, mert a minique. bababoltnál szeretnénk egy olyan támogató légkört megteremteni az édesanyáknak, ahol őszintén vállalhatják érzéseiket, nem kapnak érte kritikát. Édesanyaként sokszor érezzük úgy, hogy problémáinkkal egyedül maradunk. Pedig nem vagyunk egyedül: a legtöbb anyában ott élnek ugyanazok a félelmek, kétségek és gondolatok, csak ritkán merjük kimondani őket. Itt teret adunk annak, hogy a nehézségekről is őszintén lehessen beszélni, szakértők bevonásával, édesanyák történetein keresztül, interjúkkal és valódi tapasztalatokkal. Célunk, hogy megmutassuk: az anyaság sokszínű és olykor küzdelmes, de minden érzésünknek helye van, és a támogatás nálunk mindig elérhető.
Legújabb blogbejegyzésünkben Keszler Dorka táplálkozási és hozzátáplálási szakértő segít eligazodni a hozzátáplálás megkezdésének legfontosabb lépéseiben, „szabályaiban”, valamint azokban az óvintézkedésekben, amelyekkel megelőzhetők a fulladásos balesetek és biztonságossá tehető a baba étkezése.
Mikor kezdjük a hozzátáplálást? – A baba érettségének jelei
Az első hónapok kisbabával úgy rohannak el, hogy az ember észre sem veszi, és már a hozzátáplálás kezdeténél tart. Ebben szeretnék ma segítséget nyújtani táplálkozási és hozzátáplálási tanácsadóként.
Első kérdésünk mindig az, hogy mikor kezdjük a hozzátáplálást?
Amikor a baba érett rá. Az érettség jelei:
A baba a felsőtestét, nyakát jól tartja, egyedül kiül, vagy kis segítséggel a szülő ölében kényelmesen megül legalább 5-10 percig. Ez nagyon fontos követelmény a biztonságos nyeléshez! Sose etessünk babát döntött pozícióban.
A szem-kéz koordináció megvan, az ételek iránt érdeklődik. Nyúl a falatért/kanálért, nyitja a száját, láthatóan szeretne enni. Sose etess nem odafigyelő, vagy elutasító babát, mert ez fulladásveszélyes lehet!
Magától megszűnt a nyelvkilökő reflex, a gyermek a szájából nem löki ki automatikusan az ételt.
Ezeket a legtöbb gyermek körülbelül hat hónapos korra éri el. A túl korai hozzátáplálásnak rengeteg hátránya van, így ne siessük el a kérdést, várjuk meg, amíg a fenti három pont teljesül.
Szoptatás és tápszer a hozzátáplálás mellett
Ha szoptatunk, azt folytassuk a szilárd ételek bevezetése közben is, igény szerint, a WHO ajánlása szerint legalább 2 éves korig. A hosszan tartó szoptatás nagyobb gyermekeknek is fontos tápanyagforrás, támogatja az immunrendszert, megkönnyítheti az elalvást és a kötődést.
Ha tápszerrel tápláljuk a babánkat, annak mennyiségét fokozatosan csökkentsük, ahogy magától egyre több szilárd ételt fogyaszt. Itt sem cél a gyors kivezetés: a csecsemőtápszer minden szükséges tápanyagot a megfelelő arányban tartalmaz, és a nem szoptatott babáknak fontos tápanyagforrása kb. 1,5 éves korig. Ez nem összekeverendő a junior tejitalokkal, amik a legtöbb esetben nem javasoltak. 1 éves kor után a tápszer fokozatosan teljes (zsíros) tejre cserélhető, de ebből ne kínáljunk napi 5 dl-nél többet (beleértve az egyéb tejtermékeket is).
Mi a hozzátáplálás célja az első hónapokban?
Amikor elkezdjük a hozzátáplálást, nagyon fontos tisztán látnunk ennek a célját:
Az első időszakban a gyermekünk ismerkedik az ételekkel: változatos ízekkel, állagokkal, szagokkal, az étkezéshez szükséges eszközökkel, és az evés körüli rutinnal.
Azon dolgozunk, hogy megszerettessük az étkezést, és ehhez szükséges a rugalmas szemlélet: készüljünk fel rá, hogy gyermekünk maszatos lesz, és olyan helyen etessük, ahol nem baj, ha szétdobálja az ételt. Ez nem pazarlás, hanem a tanulási folyamat része. Nem szükséges nagy adagokat adnunk neki, és ne aggódjunk, ha az első hónapokban kevés ételt nyel le. Nem cél, hogy a gyermek x mennyiséget elfogyasszon a szilárd ételekből. Az ételek méricskélése egészségesen fejlődő baba esetén nem szükséges, sőt felesleges stresszforrás is lehet.
Hozzátáplálási napló és allergiamegfigyelés
Azonban jó ötlet lejegyeznünk, hogy milyen ételekkel ismerkedett már meg a babánk. Egy ilyen napló sok segítséget adhat, ha valamilyen allergia lehetősége merül fel, vagy egyéb étkezéssel kapcsolatos problémába ütközünk.
minique.baby tipp: A hozzátáplálás során az eszközök kiválasztása is fontos szerepet kap: stabil tányér, jól fogható babakanál, könnyen tisztítható előke mind megkönnyítheti a közös tanulási folyamatot.
Most különösen érdemes beszerezni a szükséges étkezési kiegészítőket, hiszen 02.18-ig minden étkezési termékünket INGYENESEN szállítjuk pontra.
Vasbevitel babáknál – Mire figyeljünk?
Két fontos pontra a hozzátáplálás kezdetétől oda kell figyelnünk: a vasbevitelre és az allergénekkel való ismerkedésre.
A hozzátáplálás kezdetétől kínáljunk vasban gazdag ételeket. Ehhez jó megoldás a gyermekeknek szánt, vassal dúsított gabonakása, de helyezzünk nagy hangsúlyt a képen látható vasban gazdag növények bevezetésére is. Heti 1-1 adag vörös hús és máj is hozzájárulhat a vasbevitelhez, de ez önmagában még nem lesz elegendő, többet pedig nem ajánlott belőle adni. A vashiány étvágytalanságot is okozhat, ami megnehezíti gyermekünk növekedését. Szükség esetén gyermekorvos adhat beutalót vérvételre, és javaslatot vaspótlásra.
Allergének bevezetése babáknál – Mikor és hogyan?
Az allergének bevezetéséről a következőt fontos tudni:
Azért javasoljuk a fő allergének korai bevezetését, mert ez csökkenti az allergiák kialakulásának hosszútávú esélyét. Ez a védő hatás akkor a legerősebb, ha azokat az allergéneket, amiket a család rendszeresen fogyaszt, már akkor elkezdjük kínálni, amikor a gyermek fő tápláléka még az anyatej. Tápszeres babáknál pedig egy éves kor előtt érdemes bevezetni ezeket. Ha egy allergént bevezettünk, és nem okozott reakciót, onnantól heti 2-3 kisebb adagban érdemes kínálni folyamatosan.
Melyek a fő allergének?
Tej, tojás, földimogyoró, diófélék, magok (különösen a szezámmag, mustármag), búza (glutén), szója, halak, rákok, kagylók.
Püré vagy falatkás hozzátáplálás?
Milyen formában adjam az ételt? Püré vagy falatkás?
Ez minden szülőnek egyéni döntése. A falatkás hozzátáplálás nem növeli a fulladásveszély esélyét. Kanállal, pürésen is lehet (és javasolt) igény szerint hozzátáplálni.
Kis odafigyeléssel mindkét módszer kellő változatosságot és megfelelő ismerkedési lehetőségeket nyújthat. A gyermekek táplálásánál nagyon fontos a változatosság és az ismétlődő egészséges elemek egyensúlya. Szeretnénk, ha minél több dologgal ismerkedne meg a hozzátáplálás első évében, amikor különösen nyitott az új tapasztalatokra, de azt is, hogy egy egészséges alapot legyen lehetősége megszokni azáltal, hogy bizonyos ételeket rendszeresen kap. Jó példa erre egy okosan összeállított reggeli zabkása.
Családi étkezés és a rágás tanulása
Bárhogy is kezdünk, arra törekszünk, hogy a gyermekünk be tudjon csatlakozni a családi étkezésekbe. Nem akarunk hosszan leragadni a pürés állagnál: csak villával tört vagy puha, ujjal szétnyomható hosszúkás falatokat akár a hozzátáplálás kezdetétől lehet adni, de 8-10 hónaposan már mindenképp cél a rágás gyakorlása is.
Ehhez figyelünk a fokozatosságra: először puhább falatokkal (pl alaposan megfőtt répa és párolt almahasábok) próbálkozunk, később a baba reakciói alapján lehet kevésbé szétfőzött falatokat (fusilli tészta, apró brokkolirózsák), babáknak való pufirágcsát, enyhén megpirított, csíkokra vágott kenyeret adni. A rágás tanulásának nem feltétele, hogy a gyermek fogai kibújjanak, sőt, a rágcsálás megkönnyítheti a fogzást.
Mit nem ehet a baba 1 éves kor alatt?
Amikor a gyermekünk már ugyanazt eszi, mint a család többi része, néhány szabályra továbbra is oda kell figyelni: a baba ételét 1 éves korig egyáltalán ne, később is csak enyhén sózzuk. A botulizmus veszélye miatt szigorúan tilos 1 éves korig a méz, de 1-2 éves kor közt se vigyük túlzásba, mivel erősítheti az édes íz preferenciáját. Ugyanígy a csak füstöléssel tartósított hústermékek és a penészes sajtok vagy nyers tejtermékek sem biztonságosak. A hozzáadott cukrot 2 éves korig kerüljük.
Fulladásveszélyes ételek babáknál
És persze nagyon fontos a fulladásveszélyes formák és állagok kerülése. Ide tartoznak a kerek, kemény dolgok, például szőlőszem, virslikarika, földimogyoró. Ezek az ételek megfelelő formában (negyedekre vágva, darálva vagy krémesítve) kínálhatóak. A nagyon sűrű, ragacsos krémek, vegyes állagok (ahol egy falatban van szósz és keményebb elem is) és a vékony, tapadós zöld levelek szintén nehézséget okozhatnak. Értelemszerűen távolítsuk el az ételekből a nem ehető részeket, pl a szilva, meggy magját, szálkákat, csontokat. Figyeljük gyermekünk reakcióit, sose hagyjuk felügyelet nélkül étkezés közben, és frissítsük a baba-elsősegély tudásunkat.
Öklendezés vagy fulladás? – Fontos különbség
Fontos tudni, hogy minden babával előfordul, hogy véletlenül túl nagy falatot vesz a szájába, vagy túl gyorsan próbál nyelni, és ennek öklendezés, majd az étel kiköpése lesz a vége. Ez normális, és nem veszélyes állapot, amelyből gyermekünk sokat tanul. Amíg aktívan próbálkozik kiköpni a falatot, és eközben hangosan krákog, erőlködik, kivörösödik, előre dől, és láthatóan tud lélegezni, nem javasolt közbelépnünk. Azonban fulladásveszélyes falatok félrenyelésekor az étel a légcsőbe ékelődhet. Ilyenkor már nem elegendő az öklendező reflex. Ha a gyermek elcsendesedik, nem tud levegőt venni, esetleg kékülni kezd, rögtön reagáljunk: az elsősegély tanfolyamon tanultak szerint próbáljuk eltávolítani a félrenyelt falatot.
Stresszmentes, biztonságos hozzátáplálás
Szerencsére ennek az esélyét minimálisra csökkenthetjük a cikkben leírt szabályok betartásával. Fontos, hogy ne aggódjunk túlságosan az étkezéseken, mert a stresszes környezet elveszi az ember kedvét az evéstől. Helyette üljünk közösen asztalhoz a lehető legtöbbször, és mutassunk jó példát: ha a család jó ízzel eszi a változatos, egészséges ételeket, a gyermekünk is szívesen fog csatlakozni.
Ha vannak még kérdéseid, a hozzátáplálás megkezdése előtt állsz, vagy elakadásotok van, ha szeretnél biztosra menni, hogy gyermeked minden tápanyagot megkap, keress bátran, szívesen segítek!
Keszler Dorka
Táplálkozási és hozzátáplálási tanácsadó
www.tobbzoldseget.com
Instagram: vegan.ust
Te hol tartasz kisbabáddal a hozzátáplálásban? Az első pürés falatoknál, az allergének bevezetésénél vagy már önállóan ismerkedik a falatkákkal? Melyik hozzátáplálási mód vált be Nektek?
Oszd meg velünk tapasztalataidat a lenti kommentszekcióban vagy instagramunkon, hogy más anyák is inspirálódjanak belőlük! Lehet, hogy pont a Te tanácsod segít valakinek.
Ha kérdésed merült fel a témával kapcsolatban, bátran tedd fel kommentben,
vagy fordulj Keszler Dorkához, jó szívvel ajánljuk Őt nektek!
Kövess minket Instagramon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj a legújabb Anyák hangja bejegyzésekről!
Ui.: Csatlakoznál szakértőink közé, hogy segíthesd az anyákat ezen a csodálatos, ám nehézségekkel tarkított úton? Vagy anyaként van egy történeted, ami anyasággal kapcsolatos, kívül esik a megszokottól és szívesen megosztanád velünk és más anyákkal? (várandósság közbeni árnyak, szülésélmény, szülés után kialakuló érzések stb.) Ha szeretnéd, örömmel készítünk interjút veled, akár tapasztalatmegosztás céljából, akár azért, hogy picit gyógyírt nyújtsunk lelkednek („Nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.”).
Keresd csapatunkat bizalommal: info@minique.hu
